Háló

Megtekintve: 48 alkalommal

lapok romjai


a komoly versek összegyűrnek
papírgalacsinná gömbölyítik
gondolataimat
alájuk kap a szél
és kizavarja őket az udvarból
fut velük a kertek alatt
a tűztövisen fennakadnak
egy pillanatra
világaim akkor
összemosódnak a horizonttal
naplementét játszanak alkonyatkor
gügyögő reggelt mikor
felszakad az éj kabátja
és vatelinos fészkéből
kigurul a nap

Vélemény, hozzászólás?