Háló

Megtekintve: 34 alkalommal

Valótlan

Hazaindulok, hóesés.
Arcomon jégkristály a könny,
a bőröm összegyűrt papír,
szemétre dobnám.

Kiköpött szavaid felsértettek,
csorog az erőm, hangom,
egyre könnyebb leszek,
egy nap talán átlátszó.

Láthatod majd, fehér a vérem,
lustán lüktet,
a hajam üveg, törik.
Valótlan.

Vélemény, hozzászólás?