Megtekintve: 233 alkalommal
Valótlan
Hazaindulok, hóesés.
Arcomon jégkristály a könny,
a bőröm összegyűrt papír,
szemétre dobnám.
Kiköpött szavaid felsértettek,
csorog az erőm, hangom,
egyre könnyebb leszek,
egy nap talán átlátszó.
Láthatod majd, fehér a vérem,
lustán lüktet,
a hajam üveg, törik.
Valótlan.
Maretics Erika
3