Lázálom…(Egy kamaszkori szalmonella fertőzés margójára…)
Visznek. Megint visznek. Zavaros kék lé felettem az ég, s a meleg szeptemberi napfény melegéből semmi sem jut a sebtében rám vetett , gyűrött lepedő alá. …Lehet, nem is szeretném. Húz az álom maga felé erős inas kezével, s amint megfog, nem enged. Lehunyom szemem, vibrál, bánt a fény, sárgán izzik pillám súlya alatt, akár gyomromból nemrég a feltörő hányadék. […]
Legutóbbi hozzászólások