Kopjafákon
Kopjafákon lépdel az est, kidöntve a múltat,
esőfelleg rátelepszik, hangya vízbe fullad.
A Hadraküttyös Trümmüge.. (Vogon versek)
Hajh, ha Hadraküttyös Trümmüge
szokályán mészölyke csorran-klaccsan,
bindingózik a Feleményke hó alakban.
életbezártak
a halaszthatatlan dolgok kétes kimenetelű
merényletté nőttek s a legnehezebb volt
eldönteni mi tartozik bele
ne védj minket a kísértéstől!
Hogy katolikus, vagy református volt….? (katolikus pszt) De hogy templom volt azt bizton tudom. Szikrázó fényben fürdő, hófehér. Ha nem hinnék mélyen, mondhatnám, kissé ledér! Mint gyorsan felkapott fátyol, itt – ott málló vakolat, kitárult ajtaja kacéran hívogat. Ajtó felett a torony, égbe nyúló kevély, benne harang, magában dúdolgat,.. Je taime – je taime a dallamra gondolatban vétkezik a pap. […]
Katám üdvözlégye
Akkor megint ragyogott a nap.
Ma is ragyog.
Érdekes, hogy egy semmi kis gyerek
valódi lett.
Megoldás
Szóval ott tartok, hogy bogozom, kibontom, megoldom,
mielőtt hirtelen beáll a súlytalanság,
mert aztán föllebegve derül ki, alul más volt.
Legutóbbi hozzászólások