regresszió
az ügy már csak ürügy a cél
mégsem szentesíti az eszközt
Kavargó gomolygásból válogatom a tollhegyre méltót, mint anyám hajdanán a sárga fényű konyha asztalán az olcsó rizsszemeket. A ma lesöpri súlyos kezével a míves szót, agyamban éket feszít, éget, különös formába forr, betű – ábrát szül a kerengő fény. Kényszer, hogy ne fájjon annyira a szorítás….. maradjon fenn a rostán,mint […]
enyészet múlatja az időt
a repkénnyel benőtt romos házban
égre nyúló kéménye is ledőlt
a ház mélyén sűrűn kong a csend
Hit
Egy merő fel-felcsippanó magány a nádas.
Sustorgó hőség nyaldos lapuló riadalmat,
míg felhőkbe gyűlve kering az aggodalom,
Amikor úgy feküdtem le aludni, hogy anyám összeszedte a késeket, becsavarta egy konyharuhába és az ágya alá tette, hátha jön a Vince,remegtem a félelemtől. Nagy fekete madárként takart be az éjszaka, minden szárnycsapására megébredtem. Vince anyám öccse volt, nyugodt, megbízható alkoholistaként ismertem, nem tudtam elképzelni, hogy jön és elmetszi a torkunkat , de mivel anyám ezt mondta, elhittem. Reggel kicsomagolta […]
ne mosolyogj ez itt vér
a tejcukortól fehér
az elhagyatott parton
mondvacsinált okokból
Legutóbbi hozzászólások