Megtekintve: 213 alkalommal
agy
te csak lépkedj,
a bolyhos redőkről nem mossa le senki lábnyomod
vörös rubintot találsz a földön
megérinted, pára gomolyog tenyeredből,
szádból virágok nőnek,
hátadat terhes gőz öleli
a szürke velő résén befér sarkad,
elmélyíted, s leereszkedsz,
kötél sem kell,
a levegő tüdőtépően tiszta,
nincsenek fák, csak fehér folyók és fáradtkék halak
már odalent vagy,
a kavicsok kicsik és puhák
a levelek vastagok és szőlőízűek.
elalszol
Csizmadia Bodza Réka
9