Háló

Megtekintve: 76 alkalommal

varjak – Játékban szerepelt!!!

rám borul az éj, bár ragyog a Nap
elveszett valahol egy szótlan búvópatak
ember sehol, csak két óriás szem mered rám
s megtöri a csöndet a látóhatár

varjak támadnak, kárrogva, szállva
arany ragyogásban izzó búzatáblába
s mögöttük a vihar őrjöngve táncol
üvöltve szabadul összes rabláncától

utak görbednek, s hajlik a sás
omlik a levegő, suhan az elmúlás
sötét kerubok, itt vagyok, állom!
elhozzátok végre felmagasztalásom?

fülel, mint süket csönd, a táj
belehajlok a képbe, mint egy része, puhán
ők vállamra szállnak, s májamba tépnek
már szívemben laknak e különös vendégek

Vélemény, hozzászólás?