Háló

Megtekintve: 428 alkalommal

Tépett színek – Játékban szerepelt!!

Varjak metszenek győzelmi jelet a tájba,
ahogy veled elszállnak a ringó kalászok felett.
Én, az örökké árva, megyek szívembe a semmit
zárva. Üres palettámon hiába babrál ecset.
Ahol fészke volt e tájnak, az együttből a sárga,
minden színt kiszorít. Már nem festünk
vágyat, kínt haragos kék alatt.
Utamon búzavirág-szemek követnek, ám a
viharos szelet nem bírják a szárak.
A zöld fűszálak sem mutatnak reményt.
De amíg haldoklik a széltől szaggatott sárga,
fülemben tovább lüktet szíved dobbanása,
s nekem te maradsz a mennyből tépett kék.

Vélemény, hozzászólás?