Háló

Rengeteg és Fergeteg

Seholföldön sohanapján útnak indult Fergeteg égbe szaladt a nagy pajzán felhő lánykát kergetett szelet csapott neki bőszen téllel bélelt köpenyben szenvedéllyel kergetősen borzongatta töretlen Rengetegnek cakkos szélén állt egy borzas platánfa cudar fagyos napok révén leveleit elhányta morcos volt és nem tagadta minden ága vacogott rég volt hogy az istenadta arany fényben napozott Meglátta a fergeteget rá is reccsent hangosan […]

Téli kontraszt

Vasárnap reggel. Komor hangulatban ébredek, rosszul aludtam, s az elmúlt hét munkahelyi gondja-baja még mindig nyomaszt… hiába, nagyon a lelkemre veszek mások által megszokott visszás dolgokat.

A köd mögött

Sikít az őszi szél kopott vonója,
avarra sírja bánatát az Isten –
esőt szitál, s megannyi könnye volna,

Kötődéseim

a végtelen már régóta nem vonzés a belém gravírozott egészbőlnem érdekelnek a fent és a lenthullámzó grafikonjai sem kis részecskékből rakom össze magamkiválogatva jobbik énemethogy reggelenként az az arc nézzen rámkinek visszaköszönni érdemes a karmám tudja merre kell tartanomhiába is dirigálnám más iránybaa hallgatás csak szimpla elterelésraplis gondolataim becsomagolására még kergetem az álmok rakoncátlan pillangóitlepkehálóm persze nincs és nem is […]