Most
most teljesen nyugodtan fekszem
most képes vagyok hallani magam
Október végén
Egy reggel mikor a Nap maga is fázott,
magára húzott egy puha felhőkabátot.
Ma nem csinálok semmit, elnyújtózott lustán,
Imágó versek – Lipe
Lelked tavába cseppenő
tus vagy vér vagyok.
Egyik oldódni képtelen,
a másik elengedni.
Ha van miért
Már legalább fél órája téblábolt a temetőben, nem találta a sírt, hosszú évek látszott ismerősnek, eltűnt a gémeskút is, ami régen tájékozódási pont volt, új utakat alakítottak ki, új sírok, új fák, új kerítés;
Eső délután
Tiéd az eső koppanása az ablakon,
az ér puha érintése bőrömön,
s a levetett ruha illata.
Mindenütt minden mindenhonnan mindenhova zavar
Kuszán kavarog a zavar
Persze mert itt bent is ilyen
Néha persze szándékosan
Valójában engem takar
Legutóbbi hozzászólások