Hé! Maga ott a sor végén! Szedje a lábát! Messze még a cél!- ordít a hajcsár, suhint a korbács, húsba vág a szíj. Nem! Nem megyek tovább- nyög a rab – elég volt a kín! Makacs fény gyúl a szem mélyén, és árok partján leül. .A többi hátra nem néz, monoton menetben riadtan bújik meg a félsz, mint kalitkába zárt […]
Ha most lefeküdnék, és meghalnék, akkor elfeküdnének a ház alapjai a falak alatt. Cseréptetős csillagok világítanák be Isten helyett az ablakok rövidlátó szemeit. Benéznének gyerekkorom szörnyei azon az ablakon. Nagyapám lehajolna és szánakozva nézné az arcomat. . És én kiabálnék, mint egykoron a bárányok, akik végül elcsendesednek. Mindig úgy. Mindig ugyanazon a helyen.
2020 október 29 az éjjel rettenetes nehezen tudtam elaludni estimese nélkül youtube előadás hallgatása nélkül amiből legmegnyugtatóbb feldmár imádom nekem való minden leegyszerűsödik és működik a logikája szerint már arra hajlandó lennék hogy kipróbáljak egyszer egyet
Úgy lesz, hogy feltámadnak az árulók,
kibújnak a hajnal boszorkányai,
a hanyatlott életűek, megrontók,
Mefisztó, Wágner, Márta és Bálint.
Felkel, de benne a vér is csak támolyog.
Az ébredő szél egy dalfoszlányt lenget,
egyik fülén be-, másikon kicsorog.
Egyensúlyoztam.Találkoztunk. Azótakettensúlyozunk.
Legutóbbi hozzászólások