Háló

Megtekintve: 32 alkalommal

Olvasó

Nyűtt zsinórról szétgurult az olvasóm,
pattogott sok hűvös gyöngy előttem,
aznap az idegrendszerem is sötét folt volt,
körmöm csikorgott a fémhideg kereszten.

Egy mag-golyó szétnyílt, látom belül üres,
eddig e negatív térhez morzsoltam imákat,
a zsinóron valami többnek a nyomását éreztem,
döntő fordulók helyett az ugyanazt.

Ave Mariát ötvenkilencszer,
s a többi szakadatlan szólongatottat,
kikkel hiszekegyben voltam egy,
ezzel a problémás lelkialkattal.

Most, hogy elszakadt az olvasóm,
kibírhatatlan a terhelési próba,
majd lesz az az izé, ami mindenkivel,
az átok, a drága.

Vélemény, hozzászólás?