Háló

Megtekintve: 23 alkalommal

Vád

Valaki  levetett  a FÖLDRE,

magamra hagyott, elment.

Kavargott utána a csillagpor…

Ím  az emberek zárt világában

hétrét búslakodom:

Mivel érdemeltem ki a  büntetést?

Talán  mert szóltam…?Nem kellett volna…

Sosem lesz vége…

mind ,mind, ez itt és amaz ott,

visszaeső, akiknek vétke egy és  ugyanaz:

A  kimondhatatlan, az igaz,

fogában tart, béklyó,

kemény tanító az ostoba köz,

végül mégis belerokkan a SZÓ…

Ámbár SZÓ most is van,…./ lényege törölve…./

többnyire hitvány  ürülék,s a lélek  –mi mást tehet? –  hallgatag…

Néhány, az ki tudja, szeme még elmondja,

ám füle immár  süket  és szája  szorosan  néma.

Így hát elvegyülök…

Ám CSAKIS …..gondolkodom.

Vélemény, hozzászólás?