Megtekintve: 157 alkalommal
Felitta
a lépcsőkorláton ült
a háta pont abba az ívbe
hajolt mint az utcalámpák fénye
az árnyéka meg szétfröcsögött
olyan melle volt mint a zsemle
összefogdosták a tescoban
aztán berepedt
ráköhögték a rákot meg a koronát
amikor meg felállt
térdig belesüllyedt a betonba
a haja pocsolya lett
tekintete sötét mély kráterek
hát nekem ez jut
ez a kurva
gondoltam előtte megmikrózom
legyen valami szaga
de aztán hagytam
nemrég ettem
mozdulatait felitta
két sarki ház meg a kocsma
Pásztor Félix
1