Gyógyulunk
Gyógyulunk és közben
átvesszük egymás baját
Aprósütemény
Egyik lába lelógott az ágyról, ujjhegyei súrolták a padlódeszka rücskeit. Nyála kifolyt, hálóinge hosszú, rózsaszín csíkot hagyott a nyakán, vállai elmacskásodtak.
Felkel, megnyújtózik, háta a falnak nyekken. Magára vesz valamit, mezítláb van, a papucsait nem találja.
Szomatika
Elviselhetetlenül fáj a foga.
Beszed (egy szem híján)
négy levél fájdalomcsillapítót,
alig néhány nap alatt.
Temetetlen
Nem temettük el, csak beleszórtuk odavitt
utolsó szavaink hamvait
a gyanútlan szélbe…
Az a pillanat
Langyos vágyakban unottan fürödve, szívtelen ritmust rezegnek a dobok, íztelen italom már szomjamat nem oltja, parazsam hamu lett, csak az idő robog. Hiteltelen csodák hitemet emésztik, mert ördögi a szép, az áldozat is hazug. Vándorútra keljek szerencsém keresni, hol van, ‘kiért lettem, mit rejt ezer zug? Borgőzben vibráló vágyébresztő bájak lasszóján vergődve csiholjam a reményt? Imát mormoljak, jósok szavát lessem, […]
Hálatelt szív
Nem ismerem már kinek
Apámnak kellett volna lennie
Nagyszüleimnek is előttem
El kellett mennie
Legutóbbi hozzászólások