Háló

Tenyeredbe…

Roppant csontok                                     inak,  indák  kusza szövevénye,                            sejtek bonyolult halmaza csupán mezítelen testem,                                     oly sebezhető… fájjon, hogyha  fáj!                                 De  idebent: lét, s halál, rejtélye zárt.                                                   Érinthetted.                                  Akár tenyeredben is elférne lelkem,                                              kitártam, lásd                                     miként éget, hajszol a muszáj!                                         Ledobtam minden vértet ,                                          lángot, jeget, mi védett,                          s  miként a  fa, […]

A rántott hús

Juliska vasárnapi ebédet készített. A húsleves gyöngyöző buborékokat bocsátott a felszínre, mennyei illatfelhők kúsztak a szagelszívó réseibe.
Mióta azt hallotta, hogy a vegánok, vagy a vegetáriánusok hullalének, hullateának nevezik a húst tartalmazó leveseket, kicsit elmélázott, mikor ilyesmit főzött.

szárnyak

minden megcsörrenő telefont
lecserélek majd
nagy fekete téglákra
a kórházi falak
intarziáit azokra a csíkokra

portré

az arca legyen kérlelhetetlen egyszerű
fáradt szemei megkérdőjelezhetetlen mélységűek
ráncain látszódjon életének minden összecsapása