Háló

Megtekintve: 216 alkalommal

Dióhéjban

Az útmenti, csupasz nyárfák felett köröző, éhes varjak hada,
a rozsdát pergő kapualjak mögötti bogárszemű csaholás,
a süppedt zsúptető fölött narancsba alkonyodó ég,
a nehéz faajtó szálai között átszűrődő csoszogás,
a galamblelkű kendő alatt megbújó mosoly,
a csattanó pléhkilincsek tárulkozó hangja,
a ráncos kezekből kínált megpucolt dió,
a lisztes tenyerű kalács vaskos fonata,
a kályhafüst-illatba oltott ölelés,
a nyugalmas álmok adta hit,
a tollpaplan alatt a kacagás,
a palacsintaíz-reggelek,
a maradj még kicsit,
a maradnék,
az otthon,
Veled…

Vélemény, hozzászólás?