Megtekintve: 191 alkalommal
Hangodon belül, mindenen túl
Lassan lépdel az idő,
s a fekete madarak
hosszú sora szememre száll.
Ökörnyálat simít kezem
őszülő hajad helyett.
Ködöl az erdő,
s én
egy szótlan világból gyökerezve
kihajlok ablakidon.
Vak lettem a messzeségre,
hangodat dúdolom végnekül.
Iklódi Éva
8