Háló

Csak szépen sorban

Képek gyűlnek, agyam rejtekében,
furcsa emlékek öltenek új ruhát.
Határtalan vidéken, gémes kutak
friss vizet öntenek rám.

Kéklő napok

Ünneplőbe öltözött az ég, fenn a kék messzeség kacér haját lágyan fésülte a szél. Úgy vártam rád akkor… fénytelen éjjelen, osonó hajnalon,                                           akár a hontalanra a vetett ágy                                            hűvöse megfáradt alkonyon. Katlan testemben piruló vér részegen dobolt, borzongó álom szomja, ezer szó simított téged, várta rejtett utakon, kezem, szemem, szám, vágyam…te voltál asszonyom! Bohó árnyak lobogtak a falon, […]

Napról-napra

Origóm lettél;
perceim kezdő lélegzete,
poharamban az első korty,
dalaimban a szünetek súlyos csendje,
tollam alatt a szertefolyó tintafolt.