Megtekintve: 158 alkalommal
Irgalmatlan
A redőnybe akadt árnyak lábai között
beözönlik a harsány-szagú utca;
teste otromba, mocskos, merész,
cuppanó bakanccsal tiporja csendem,
fénnyel szemben is látom, amint csökött
értelmében szóvirágbarmok tanyáznak.
Az ajtófélfának támaszkodva ásít álmom
majd csókot dob, s ledéren von vállat.
Meztelen talpának hangja csattog a kövön,
amíg öltözködöm, ő édesen fütyörész’…
Bartha Katalin
8