Háló

Megtekintve: 20 alkalommal

Irgalmatlan

A redőnybe akadt árnyak lábai között
beözönlik a harsány-szagú utca;
teste otromba, mocskos, merész,
cuppanó bakanccsal tiporja csendem,
fénnyel szemben is látom, amint csökött
értelmében szóvirágbarmok tanyáznak.

Az ajtófélfának támaszkodva ásít álmom
majd csókot dob, s ledéren von vállat. 
Meztelen talpának hangja csattog a kövön,
amíg öltözködöm, ő édesen fütyörész’…

Vélemény, hozzászólás?