Megtekintve: 144 alkalommal
Mielőtt kialszik szememben az utolsó szikra is…
| éjszaka sziporkázó buborékokat számolok. Néha kipukkannak majd feltűnnek, mintha valami láthatatlan száj újra felfújná őket. Irigykedem. Hajnalra belátom túl sokan vannak és túl messze. Engem sem találnak majd meg egyikben se. Felesleges vágyak. Mire a Nap végigkarikázik az égi rutinpályán ismét szakadt fényfüzérek lesznek a pókhálóerezetek. Meg-megrezdülnek velem, ahogy hatalmas lábaival átölel és menthetetlen felzabál az éjszaka. |
Bara Anna
2