Megtekintve: 221 alkalommal
Jónás könyve
| Szereplők: Elbeszélők Isten hangja Jónás, a próféta Hajóskapitány Matrózok Ninive királya Ninivei emberek 1. jelenet Helyszín: Galilea, Jónás a tekercseket olvassa, balról az elbeszélők jönnek. Elbeszélők Hithű próféta támadt Galileában, Jézus királyunk szülőotthonában. Feladatot adott neki Isten, Ellenvetés szava ellen nincsen! Isten hangja Kelj fel, Jónás! Ne görnyedj tovább! Ninive gonoszsága színem elé jutott! Indulj keletre, mondd meg a városnak: pusztulásra szántam őket! Jónás Egek ura! Hív az Isten, nekem engedelmesség a feladatom. Vérszopó városba küld, zeng az ítéletüzenet. Fáj a fejem, csak ha hallom. Menjek oda, messze, szőrruhában? Prédikáljak halált? Bizonyosan megölnek. Elbeszélők Kavarog Jónás fejében az indulat, Felváltva dúl benne harag és bódulat. Kelet helyett egyszer csak nyugatra fordul, Joppénak szép kikötőjébe indul. Felszáll ott egy nagy teherhajóra, Társis felé fordul a vitorla. Feladatot adott neki Isten, Ellenvetés szava ellen nincsen! 2. jelenet Helyszín: a teherhajó fedélzete, a matrózok mindennapi teendőjüket végzik, vihar közeledik. Ahogy a szél erősödik, a hajó annál jobban hánykolódik. 1. matróz Nézd csak, milyen sötét az ég alja! Nem szokott ilyenkor vihar meglepni! 2. matróz Elég veszélyesnek látszik, már érzem a szelét. Kapitány Matrózok, munkára, vitorlát bevonni! Baj lesz ebből, minden part messze! Elvész a rakomány, elázik minden! Átok sújtotta a hajót! 1. matróz Mindjárt elsüllyedünk! Mind meg fogunk fulladni! Kapitány Nem rendes vihar ez, emberek! Istenek haragja! Imádkozzatok az isteneitekhez, mert odaveszünk! Elbeszélők Szegény nagy hajó minden ízében reszket, Zord matrózok hívják az isteneiket, Jónás rettegve húzódik a fenékre, Eszébe jut nagy, isteni küldetése. Feladatot adott neki Isten, Ellenvetés szava ellen nincsen! Kapitány Vessetek sorsot, biztosan egyikőtök miatt van ez a veszedelem! Ha vízbe vetjük a bűnöst, megmenekülünk. (A matrózok kockával sorsot vetnek.) 1. matróz A zsidó a bűnös! Ki elől menekülsz? Jónás Nincs irgalom engedetlen fejemnek. Izrael istene küldött prófétálni Ninivébe. 2. matróz Ninive nem erre van! Mi Társisba tartunk! Kapitány Ugye, te menekülsz? Utánad küldte a szelet az Isten! Jónás Úgy van, Izrael Istenének haragja van a viharban. Vessetek tengerbe. (Jónást megfogják, a matrózok a tengerbe vetik. Felmerül egy nagy hal, és elnyeli Jónást.) Kórus: Feladatot adott neki Isten, Ellenvetés szava ellen nincsen! 3. jelenet Helyszín: A hal gyomra. Jónás Elnyelt engem Isten haragja, Kelet felé küldött, nem nyugatra, Megérdemlem minden büntetésem, Most hagyom, hogy a hal megemésszen. Vagy könyörülj meg rajtam, Istenem, Szavadat hálás szívvel elviszem. Elbeszélők Három napig ült Jónás a halban, Félig éber, félig öntudatlan. (A hal kihányja Jónást a szárazföldre.) Elindult hát Jónás, most immár keletre, Felkészült a szörnyű üzenetre. Egész Ninive boruljon lángba, Jöjjön halál vérszopó városra. 4. jelenet Helyszín: Ninive városa. Jónás egy emelvényen áll, és ítéletet hirdet. Jónás Elközeledett a népnek pusztulása! Rettenetes tetteitek, bálványimádásotok Isten színe elé jutott! Negyven nap, és elpusztul Ninive! 1. ninivei ember Isten izzó haragja szólt! 2. ninivei ember Gonosz dolgokat cselekedtünk! Most mind meg fogunk halni! Ninive királya Bánjátok meg bűneiteket! Öltsetek zsákruhát! Nézzétek, megszaggatom a ruhámat! Porban hever a koronám! 1. ninivei ember Talán megkegyelmez az Isten! 2. ninivei ember Az igaz Isten szólt! Minden rosszat bánok, amit tettem! Ninive királya Böjtöljetek! Imádkozzatok! Soha többet ne tegyetek rosszat! Elbeszélők Eltelt a negyven nap, megmaradt Ninive, Nem sújtott le Isten borzasztó kénköve. Százhúszezer ember kiáltott megváltva, Meg lettek kegyetlen bűneik bocsátva! 5. jelenet Helyszín: Ninive mellett a hegyekben, összetákolt kis sátor. Elbeszélők Eltelt a negyven nap, megmaradt Ninive, Nem sújtott le Isten borzasztó kénköve. De Jónás most háborog lelkében, Azt mondja: jobb meghalnom, mint élnem! Jónás Méltó vagy, Isten, a dicsőségre! De én tudtam, hogy nem fogod őket elpusztítani! Most mit gondolnak rólam? Ezért nem akartam idejönni! Itt ülök a napon, és érzem, hogy a forróság megöl! (Egy széles levelű, bokros tök nő ki a földből, Jónás aláhúzódik.) Jónás Tudtam, hogy gondoskodsz rólam, hogy a nap ne tűzzön. (A tök elszárad) Miféle játékot űzöl velem? Jobb meghalnom, mint élnem, a nap tüze elemészt! Pusztítottad volna el a várost, és vele együtt engem is! Isten hangja Méltán haragszol-e a tök miatt? Jónás Méltán haragszom! Mindhalálig! Isten hangja Te szánod a tököt, amiért nem dolgoztál, és amit nem te növesztettél, én meg ne szánjam Ninivét, ahol százhúszezer ember van, és sok háziállat is? Ne könyörüljek rajtuk, holott megbánták bűneiket? Jónás Hozzám hűtlenek lettek a szavak. Olyan lettem, mint kiszáradt patak. Soha többet nem fogok mást szólni, Égi atyám nem fogom gyalázni. Feladatot adott nekem Isten, Ellenvetés szava ellen nincsen. Megjegyzés: 2016. |
Hatházi Áron
2